Hogyan készülhetsz a két különórára, amikor felkeresünk gimnáziumodban?
Az első óra keretén belül az Európai Unió és különösen az EU elnökségi rendszer működését, főbb összefüggéseit szeretnénk közelebb hozni 
hozzatok. Ebben segítségünkre lesz 1-1 a közelmúltban elnökséget betöltött vagy betöltendő ország képviselője. Ezenkívül a második óra előkészítése érdekében is, csoportokra osztunk bennetek. Majd kiosztjuk a 4 különböző ország dossziéit. Ezekben az elnökségi tanácskozáshoz találjátok a képviselendő ország álláspontját. Ezek mellé a facebook-on illetve emailben is küldünk majd további információkat, segédanyagokat. Lényegében ezek alapján kell felkészülni a második órára!
A második óra keretében együtt modellezzünk egy EU Tanács ülést, természetesen az egész élén egy elnökkel. A vitában a megadott ország álláspontját kell képviselni, és egymás elképzeléseit ütköztetni. A kompromisszum keresése nem mindig egyszerű, de anélkül nem születhet döntés.
Az eldöntendő probléma
A klímaváltozás napjaink egyik legnagyobb problémája. A tudományos ismeretek szerint, ha a politikusok nem cselekszenek időben, és nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, akkor az éghajlat rövid időn belül az elfogadhatónak tartott 2 
Celsius foknál is nagyobb mértékben melegszik majd fel. Egy ilyen változás szélsőséges időjárási problémákhoz vezethet, de a tengervíz szintjének emelkedésével komoly politikai problémát is okoz, hiszen az elöntött területek lakóit be kell fogadni és számukra új letelepedést kell biztosítani. Ahhoz, hogy egy ilyen helyzet ne végződjön katasztrófákkal, nemzetközi szintű felkészülésre van szükség. A megfelelő felkészülés érdekében pedig az országoknak biztosítaniuk kell az anyagi feltételeket is. Ettől a ponttól kezdve azonban problémák merülnek fel, hiszen egyes országok kevésbé érzik magukat felelősnek a klímaváltozásért, mint mások, így nem akarnak egyenlő összeget fizetni, mint azok, akik több káros anyagot bocsátottak a levegőbe. Ez pedig vitákat gerjeszt a tárgyalóasztalnál.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió minden tagállama járuljon hozzá a klímaváltozás ellen felállítandó krízis-alaphoz. Brüsszel szerint az országok mérete és éves jövedelme alapján arányosan kellene vállalni a terheket. Az országok azonban másképp gondolják…
Az elnökség semleges állásponton van, ám a fennmaradó 26 ország azonban 4 csoportra oszlik. Ezeket a véleményeket egy-egy ország képviseli. Az álláspontok tervezetét előkészítjük és az EU tanácsi titkárságához hasonlóan eljuttatjuk őket az országokhoz. Ezenkívül a facebook csoport oldalunkon is további információkat bocsájtunk a csapatok rendelkezésére.
A 4 csoport országa a Radnóti gimiben: Belgium, Csehország, Németország, Svédország
A 4 csoport országa a Magyar gimiben: Lengyelország, Nagy-Britannia, Belgium, Szlovénia
A 4 csoport országa a Bibó gimiben: Észtország, Hollandia, Franciaország, Románia
Vitától a megállapodásig
A cél, hogy a négy ország összesen legalább 100 millió euróval járuljon az alaphoz (=100 egység). Az országok álláspontjai mellé csatolt célszámok összege 120 egység. 100 alá nem süllyedhet a vállalások összege, különben a megállapodás nem jön létre.
A konkrét dátumok és az első órára meghívandó országok listája az Események menüpont alatt találhatók!
Az eldöntendő probléma:
A klímaváltozás napjaink egyik legnagyobb problémája. A tudományos ismeretek szerint, ha a politikusok nem cselekszenek időben, és nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében, akkor az éghajlat rövid időn belül az elfogadhatónak tartott 2 Co-nál is nagyobb mértékben melegszik majd fel. Egy ilyen változás szélsőséges időjárási problémákhoz vezethet, de a tengervíz szintjének emelkedésével komoly politikai problémát is okoz, hiszen az elöntött területek lakóit be kell fogadni és számukra új letelepedést kell biztosítani. Ahhoz, hogy egy ilyen helyzet ne végződjön katasztrófákkal, nemzetközi szintű felkészülésre van szükség. A megfelelő felkészülés érdekében pedig az országoknak biztosítaniuk kell az anyagi feltételeket is. Ettől a ponttól kezdve azonban problémák merülnek fel, hiszen egyes országok kevésbé érzik magukat felelősnek a klímaváltozásért, mint mások, így nem akarnak egyenlő összeget fizetni, mint azok, akik több káros anyagot bocsátottak a levegőbe. Ez pedig vitákat gerjeszt a tárgyalóasztalnál.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió minden tagállama járuljon hozzá a klímaváltozás ellen felállítandó krízis-alaphoz. Brüsszel szerint az országok mérete és éves jövedelme alapján arányosan kellene vállalni a terheket. Az országok azonban másképp gondolják…
Az elnökség semleges állásponton van, ám a fennmaradó 26 ország azonban négy csoportra oszlik. Ezeket a véleményeket egy-egy ország képviseli.
A Te országod: Németország: (célszám: 45)
Németország jelentős ipari ország, aktív nemzetközi kereskedelemmel. Az Európai Unión belül nagy méretű országnak számít. Bár politikája terén aktívan támogatja a környezetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseket, a gazdaság magját adó iparosok nyomást gyakorolnak a kormányra, ami gyakran megakadályozza, hogy törekvéseit a gyakorlatba is átültesse.
Németország éppen ezért elmarad a megújuló energiaforrások felhasználása terén (csupán 12 százalék), és a károsanyag-kibocsátása sem csökkent az elmúlt években. Ennek ellenére Németország kormánya úgy véli, hogy – bár megengedheti magának – túlzott terheket róna rá, ha e környezetvédelem terén is sokkal többet fizetne be a közösbe, mint más, hasonlóan fejlett uniós tagállamok. Németország éppen ezért Svédországhoz mérten 35 millió eurót hajlandó adni. Mivel azonban jelentős gazdasági erőt képvisel, a tagállamok nagyban figyelembe veszik véleményét a döntéshozatalban, hiszen Németország meggyengülése az uniós piac gyengülését is maga után vonná.
A játék célja
A cél hogy a négy ország összesen legalább 100 millió euróval járuljon az alaphoz (=100 egység). Az országok melletti célszámok összege 120 egység, vagyis a tagországok a fennmaradó 20 egység elosztásáról kell megállapodniuk, 100 alá nem süllyedhet a vállalások összege, különben a megállapodás nem jön létre.
